A meccs egyperces csenddel kezdődik, így adóztunk a Délkelet ázsiai szőkőár áldozatainak emlékének.

A kezdődobást pedig Nagy "Csonttörő" János végzi el.

A mérkőzésen elég hamar kiderült, hogy a svéd csapat nem képvisel túl nagy játékerőt. A csapat ezt már a mérkőzés elejétől igyekezett kihasználni. Ami az esetek többségében sikerült is. A lányok a téli felkészülés alatt sokat gyakorolták, hogy hogyan tudjuk minél kevesebb cserével megoldani a támadás és a védekezés megszervezését. Ennek köszönhetően nagyon könnyen ki tudtuk használni a gyors indításokat. Könnyedén lőttük a gólokat a rendezetlen svéd védelem ellen. Ebben a periódusban lassú támadásszövés (ez végig jellemző volt rájuk a 60 perc alatt) és a rengeteg technikai hiba (belemenés, lépéshiba, labdaeladás) jellemzi a svédek játékát.

Sajnos a félidő második felében mi is alkalmazkodunk ehhez, sok a kihagyott helyzetünk, naggyá tesszük a svédek kapusát, aki bemutat egy-két bravúrt is. Kicsit szétesünk védekezésben, és elég sok elkerülhető gólt kapunk. Ugyanakkor Pastrovics Melinda kiválóan védett, még hétméterst is hárított.

A 21. percben már 10 góllal vezetünk, időnként nagyon szellemes támadásokat vezetünk. Mintha csak bemutató-, vagy edzőmérkőzést játszanánk, annak megannyi hibájával.

Az első félidő szerintem egyértelműen Tóth Timiről és Kirsner Eráról szól, mindketten nagy kedvvel játszanak. Erát láthatóan fűtötte a bizonyítási vágy, mintha mindenkinek be akarná bizonyítani, hogy méltánytalanság volt Kiss Szilárd részéről, hogy kimaradt az Eb-keretből. 

A második félidő hasonlóan kezdődik, mint ahogy az első befejeződött. Sokat kapkodunk, eladjuk a labdát, és rendkívül álmosan szőjjük a támadásainkat. Mintha a svédek elaltattak volna minket a játékukkal. Németh András időnként rendkívül vehemensen magyarázott a csapatnak.

Aztán egyszercsak feljavult a csapat, Katarina Miklósová bravúrt bravúrra halmozott, és innentől kezdve nem volt megállás. Egymást követték a szebbnél szebb támadások, és improvizatív megoldások. Era nagyon elemében volt, de Sopira illetve két fiatal játékosunkra, Kamper Olcsára és Barna Évire sem lehet panasz. Utóbbi egy rendkívül pontos, és gyönyörű gólpasszal, majd két indításgóllal véteti észre magát. Tapsra is ragadtatja a szurkolókat, akik végig lelkesen és nagy hangerővel buzdították a csapatot, akik igyekeztek is meghálálni a feléjük áradó szeretetet.  

Mindjárt rögtön azzal, hogy kialakítják a mérkőzés folyamán először a húszgólos különbséget. Amit a közönség rögtön rá is számol az ellenfélre. Ettől kezdve fiesztává alakul a mérkőzés, Németh András pedig igyekszik mindenkinek lehetőséget adni. Két kiváló szélsőnket két fiatal játékos váltja. A jobbszélre Baross Zsuzsa, a balra pedig Horváth Roxána érkezik. Mindketten szép gólokkal hálálják meg a bizalmat. Horváth Roxána gólját Kirsner Era kitőrő örömmel és ugrálással üdvözölte, igazán kedves képsor volt.

A mérkőzést követően a szokásos pacsizás következett a szurkolókkal. Majd a lányokat még percekig ünnepelte a lelkes szurkolótábor (köztük én is), egyenként éltetve a kitűnően teljesítő játékosokat. Engem leginkább Barna Évi felszabadult és gólerős játéka lepett meg. Régóta kedvelem a játékát, de most végérvényesen bebizonyította számomra, hogy támadásban is nyugodtan lehet számítani rá. A védekezés oszlopaként pedig már sokszor bizonyított.

Remélem a folytatás hasonlóan gólerős és jó lesz!

Sokan mondják, hogy nagyban a sorsolás függvénye, hogy meddig jut el egy a csapat ebben a kupasorozatban, de úgy érzem, hogy akár nagy nemzetközi sikerek és eredmények is benne vannak ebben a csapatban. Gondoljunk csak arra, hogy az előző idényben a Bajnokok Ligájában legyőztük hazai pályán a nálunk jóval esélyesebb és nagyobb nevekből álló Larvikot és Slagelse-t is. Szóval, úgy érzem, hogy semmi sem lehetetlen, és remélem, hogy ebbéli érzéseimben a későbbiekben majd meg is erősítenek a lányok!

Szép volt és igazán köszönöm a csapatnak ezt a kellemes szombat estét.